2016. november 25., péntek

Számmanók

A waldorf iskolában a matematikába is a mesék, történetek segítségével vezetik be a gyerekeket az osztálytanítók. Számmanók testesítik meg a különböző alapműveleteket: zöld, kék, sárga és piros manók jelentik az összeadást, kivonást, szorzást és osztást - egyúttal a négy temperamentumot is.

Az osztálytanítók különféle történeteket kapcsolnak a négyféle alapművelethez, ezzel segítik azok megértését. Az interneten böngészve rengeteg történetet találhattok a számmanókhoz kapcsolódóan, és rengetegféle játékot a számolás tanításához kapcsolódóan.

Legnagyobbik lányunk idén már másodikos, így ő már tavaly megismerkedett a számmanókkal, az idei évet azonban új osztálytanítóval kezdték, aki új számmanókat kért tőlem - az elsőben megismert manókat is én varrtam, de ők, a korábbi osztálytanítóval együtt, hosszú útra mentek, így szükség lett arra, hogy újakkal helyettesítsük őket.

A tavalyi manók zsákos manók voltak, rizzsel töltve, filcből varrva. Zita lányom új osztálytanítója "lábas" manókat kért tőlem - így a jól ismert 30 cm magas manók szabásmintáját módosítottam: és kicsinyítettem 20 centis manókra. Plüssből készültek, gyapjúval tömtem őket.

Hamarosan bemutatkoznak a második osztálynak, remélem, a gyerekek ugyanolyan izgatottan várják őket, mint ahogyan én várom a gyerekek reakcióit!

2016. november 11., péntek

Gabi babája


Életem második csecsemőbabája készült el a múlt héten - ráadásul ez az első baba, amit "megrendelésre" varrtam az egyik szülőtársamnak.

Gabi a Réka lányomnak varrt csecsemőt látta még tavasszal az óvodában és szeptemberben kérdezte meg, hogy nem varrnék-e neki egy csecsemőbabát. Így készült el Gabi babája, aki Réka lányom Lulujának szabásmintáját örökölte, mivel azonban másként töltöttem meg a testét kölessel, mások lettek az arányai.

Lulunál a szabásmintát szigorúan követve a törzset kétrétegű testanyagból vágtam ki és varrtam össze, ezek után a hónalja alatt hagyott lyukon keresztül töltöttem meg kölessel. Gabi babájának törzsét első körben csak egyrétegű testanyagból varrtam és így töltöttem meg kölessel, Ilyen módon majdnem kétszer annyi, összesen 90 dkg köles fért a babába, ami nagyon jó, csak közben a baba "szétfolyt": egy széles, tömzsi baba lett belőle, ami egyáltalán nem tetszett. Megoldásként azt találtam ki, hogy a második réteg testanyagból a törzset 1 cm-rel szélesebbre és 5 cm-rel hosszabbra szabtam, a kölessel töltött első réteget betekertem gyapjúval, a fenekét is bőven kitömtem ugyancsak gyapjúval és így varrtam össze a baba testét. Így született egy közel másfél kilós, 50 cm hosszú baba, aminek az arányai még jobbak is lettek - szerintem -, mint Lulu babáé.

A haját mohair fonalból készítettem, amit egyébként erről a német oldalról rendeltem, a tömőgyapjúval együtt - szerintem elképesztően jó minőségű fonalakat, gyapjút és egyebeket lehet erről az oldalról rendelni, ha az ember összeáll másokkal és együtt rendelünk többen, simán megéri, mert az árak is barátságosak.

Szemét osztott hímzővel varrtam, világosabb lett, mint terveztem, legközelebb egy árnyalattal sötétebb fonalat fogok választani.

Gabi maga kötött-varrt-horgolt a babának ruhákat, így én babaruhát nem készítettem, a fotózáshoz Lulu horgolt pelenkáját kapta kölcsön.

Nagyon örülök, hogy lehetőséget kaptam egy újabb csecsemőbaba megvarrásához, még az is lehet, hogy eleget teszek legnagyobb és legkisebb lányom kérésének is, és nekik is varrok egyet-egyet.... Köszönöm, Gabi! :)

2016. november 5., szombat

Baba az óvodába


Idén szeptemberben már az ötödik évünket kezdtük a Török Sándor Waldorf Óvodában. Két év óvodakeresés után találtam erre erre az ovira -, illetve ezekre az óvónőkre -  öt évvel ezelőtt, azon nyomban az ovi közelébe is költöztünk, bár akkor még csak baba-mama csoportba jártunk Zitával és egyáltalán nem volt biztos, hogy be tudunk jutni.

De bejutottunk, és idén a legkisebbik lányunk, Zsófi is óvodás már. Azóta sem tudom elégszer megköszönni a sorsnak, hogy rátaláltam erre az óvodára!!! Az óvoda egyébként nem csak az első waldorf óvoda volt 1989-ben Magyarországon, hanem az első nem állami-önkormányzati, hanem alapítványi fenntartású óvoda is.

Az óvodában négy babával tudnak játszani a gyerekek, két fiúval - Zolival és Marcival - és két lánnyal - Flórával és Virággal. Ők azonban már alsó hangon is 11-12 éves babák, folyamatos használatban, így idén ősszel úgy döntöttünk, hogy nyugdíjba küldjük őket. Én vállaltam az egyik fiú baba megvarrását, akivel a héten készültem el.

40 cm magas baba Ort Magda szabásmintája alapján, amit még tőle kaptam, mikor öt évvel ezelőtt hozzá jártam babavarrásra. A haját horgolt sapkába subáztam, ruhája az óvodai készlet egyik darabja - bár fontos lenne, hogy új ruhákat is varrjunk majd a babáknak, még akkor is, ha a régiek az új babákra is jók lesznek, és ha nem is olyan viseltesek, mint "tulajdonosaik". De babaruhavarrásban vagyok a legrosszabb.

Kíváncsian várom, hogy a gyerekek mit szólnak majd hozzá és milyen nevet adnak majd neki, ha megkapják az óvónőktől!!! Szerintem én jobban várom ezt a pillanatot, mint a gyerekek az új babákat.....