2016. november 25., péntek

Számmanók

A waldorf iskolában a matematikába is a mesék, történetek segítségével vezetik be a gyerekeket az osztálytanítók. Számmanók testesítik meg a különböző alapműveleteket: zöld, kék, sárga és piros manók jelentik az összeadást, kivonást, szorzást és osztást - egyúttal a négy temperamentumot is.

Az osztálytanítók különféle történeteket kapcsolnak a négyféle alapművelethez, ezzel segítik azok megértését. Az interneten böngészve rengeteg történetet találhattok a számmanókhoz kapcsolódóan, és rengetegféle játékot a számolás tanításához kapcsolódóan.

Legnagyobbik lányunk idén már másodikos, így ő már tavaly megismerkedett a számmanókkal, az idei évet azonban új osztálytanítóval kezdték, aki új számmanókat kért tőlem - az elsőben megismert manókat is én varrtam, de ők, a korábbi osztálytanítóval együtt, hosszú útra mentek, így szükség lett arra, hogy újakkal helyettesítsük őket.

A tavalyi manók zsákos manók voltak, rizzsel töltve, filcből varrva. Zita lányom új osztálytanítója "lábas" manókat kért tőlem - így a jól ismert 30 cm magas manók szabásmintáját módosítottam: és kicsinyítettem 20 centis manókra. Plüssből készültek, gyapjúval tömtem őket.

Hamarosan bemutatkoznak a második osztálynak, remélem, a gyerekek ugyanolyan izgatottan várják őket, mint ahogyan én várom a gyerekek reakcióit!

2016. november 11., péntek

Gabi babája


Életem második csecsemőbabája készült el a múlt héten - ráadásul ez az első baba, amit "megrendelésre" varrtam az egyik szülőtársamnak.

Gabi a Réka lányomnak varrt csecsemőt látta még tavasszal az óvodában és szeptemberben kérdezte meg, hogy nem varrnék-e neki egy csecsemőbabát. Így készült el Gabi babája, aki Réka lányom Lulujának szabásmintáját örökölte, mivel azonban másként töltöttem meg a testét kölessel, mások lettek az arányai.

Lulunál a szabásmintát szigorúan követve a törzset kétrétegű testanyagból vágtam ki és varrtam össze, ezek után a hónalja alatt hagyott lyukon keresztül töltöttem meg kölessel. Gabi babájának törzsét első körben csak egyrétegű testanyagból varrtam és így töltöttem meg kölessel, Ilyen módon majdnem kétszer annyi, összesen 90 dkg köles fért a babába, ami nagyon jó, csak közben a baba "szétfolyt": egy széles, tömzsi baba lett belőle, ami egyáltalán nem tetszett. Megoldásként azt találtam ki, hogy a második réteg testanyagból a törzset 1 cm-rel szélesebbre és 5 cm-rel hosszabbra szabtam, a kölessel töltött első réteget betekertem gyapjúval, a fenekét is bőven kitömtem ugyancsak gyapjúval és így varrtam össze a baba testét. Így született egy közel másfél kilós, 50 cm hosszú baba, aminek az arányai még jobbak is lettek - szerintem -, mint Lulu babáé.

A haját mohair fonalból készítettem, amit egyébként erről a német oldalról rendeltem, a tömőgyapjúval együtt - szerintem elképesztően jó minőségű fonalakat, gyapjút és egyebeket lehet erről az oldalról rendelni, ha az ember összeáll másokkal és együtt rendelünk többen, simán megéri, mert az árak is barátságosak.

Szemét osztott hímzővel varrtam, világosabb lett, mint terveztem, legközelebb egy árnyalattal sötétebb fonalat fogok választani.

Gabi maga kötött-varrt-horgolt a babának ruhákat, így én babaruhát nem készítettem, a fotózáshoz Lulu horgolt pelenkáját kapta kölcsön.

Nagyon örülök, hogy lehetőséget kaptam egy újabb csecsemőbaba megvarrásához, még az is lehet, hogy eleget teszek legnagyobb és legkisebb lányom kérésének is, és nekik is varrok egyet-egyet.... Köszönöm, Gabi! :)

2016. november 5., szombat

Baba az óvodába


Idén szeptemberben már az ötödik évünket kezdtük a Török Sándor Waldorf Óvodában. Két év óvodakeresés után találtam erre erre az ovira -, illetve ezekre az óvónőkre -  öt évvel ezelőtt, azon nyomban az ovi közelébe is költöztünk, bár akkor még csak baba-mama csoportba jártunk Zitával és egyáltalán nem volt biztos, hogy be tudunk jutni.

De bejutottunk, és idén a legkisebbik lányunk, Zsófi is óvodás már. Azóta sem tudom elégszer megköszönni a sorsnak, hogy rátaláltam erre az óvodára!!! Az óvoda egyébként nem csak az első waldorf óvoda volt 1989-ben Magyarországon, hanem az első nem állami-önkormányzati, hanem alapítványi fenntartású óvoda is.

Az óvodában négy babával tudnak játszani a gyerekek, két fiúval - Zolival és Marcival - és két lánnyal - Flórával és Virággal. Ők azonban már alsó hangon is 11-12 éves babák, folyamatos használatban, így idén ősszel úgy döntöttünk, hogy nyugdíjba küldjük őket. Én vállaltam az egyik fiú baba megvarrását, akivel a héten készültem el.

40 cm magas baba Ort Magda szabásmintája alapján, amit még tőle kaptam, mikor öt évvel ezelőtt hozzá jártam babavarrásra. A haját horgolt sapkába subáztam, ruhája az óvodai készlet egyik darabja - bár fontos lenne, hogy új ruhákat is varrjunk majd a babáknak, még akkor is, ha a régiek az új babákra is jók lesznek, és ha nem is olyan viseltesek, mint "tulajdonosaik". De babaruhavarrásban vagyok a legrosszabb.

Kíváncsian várom, hogy a gyerekek mit szólnak majd hozzá és milyen nevet adnak majd neki, ha megkapják az óvónőktől!!! Szerintem én jobban várom ezt a pillanatot, mint a gyerekek az új babákat.....

2016. október 3., hétfő

Kézműveskedés gesztenyével és hurkapálcával

Most már mindenhol érik a csillogó vadgesztenye, mi tonnaszámra gyűjtögetjük ilyenkor.
Az évszakasztalra középső gyermekem egy "pókhálót" készített egy gesztenye és néhány félbe tört hurkapálca segítségével. A hurkapálcákba először nagyjából fél centinként apró vájatokat készítettünk, hogy a rájuk tekert cérna azokba belehúzódva ne csúszkáljon el.
Mindeközben legnagyobbik lányom pedig színes fonalakat tekert körbe egy ugyanilyen szerkezeten - itt azonban nem kell bevésni a hurkapálcákat.
Fejleszti a finom motorikájukat, szinte teljesen egyedül dolgoztak - hat és nyolc évesen -, nekem alig kellett besegítenem. (Én csak a gesztenyéket fúrtam ki...) Ráadásul hamar mag van és még látványos is!



2016. szeptember 10., szombat

Kányádi Sándor: Szeptember


Tele a hombár,
Tele a raktár,
Tele a kaptár,
Tele a csűr.

Rászáll a nyár a
legelső sárga
levélre, s elrepül.

2016. április 2., szombat

"A póló fölé", avagy egy kötött mellény

Kötöttem, ismét magamnak....
Nagyon kedvelem a The Purl Bee, bizonyára sokatok által ismert oldalát - az egyetlen blog, aminek a hírlevelére fel vagyok iratkozva, már csak azért is, mert rendszeresen küldenek jobbnál-jobb ingyenes mintákat. Ilyen minta volt már jó régen - talán egy éve is, nem tudom - az Over-the-Top Top is, amibe azonnal beleszerettem. Még a nyáron vettem hozzá fonalakat, a leírás egy ezüst színű pamutot és egy beige színű gyapjút javasol - én ezt és ezt választottam.



Szerintem a minta gyönyörű, egyszerűségében rejlik a szépsége. Harisnyakötéssel készül, a minta szerint a fordított oldala lenne a színe, de mivel én a harisnyakötésnek a sima oldalát szeretem, szembe mentem a mintával és hagyományosan a sima oldalt használtam a mellény színeként.



Ami izgalmassá teszi, az egyrészt az egyszerre két különböző színű és anyagú fonallal való kötés, másrészt pedig a szélek megoldása. Mind alul, mind az ujjaknál, mind a nyakánál "visszafordul" a kötés, ki kell hajtani, majd az elkötésnél hozzá kell kötni a mellény testéhez. A leírásban tökéletesen követhető és világos videó van hozzá. Emiatt a megoldás miatt van szükség egyébként a két pár kötőtűre és egy speciális, "ideiglenesnek" nevezett szemfelszedési módra, amelyet ugyancsak videóval illusztrál a minta.


A fazonja kifejezetten derékfazon, a 38-as méretet kötöttem, követtem a megadott hosszúságot - emiatt a fazon miatt lehet csupán fenntartásokkal "mellénynek" nevezni, de én nem vagyok elég tapasztalt angolos ahhoz, hogy az "over-the-top top" szójátékot használható módon magyarra fordítsam.


Nagyon jó volt kötni és most nagyon jó viselni is!!

Fonalak:
Phildar Phil Cotton 074, ezüst (a leírás 3 gombolyagot ír, nekem szükséges volt egy negyedik is), Cheval Blanc Merino Baby 038 homok (4 gombolyag).
Tű:
4 körkötőtű (2 párra van szükség)

2016. március 11., péntek

És akkor lassan....


... nagyon lassan...

... alig észrevehetően...

... de biztosan...

... KITAVASZODOTT!!

Végre! Mi már nagyon vártuk! Miközben az itthoni évszakasztalon a hóvirág-gyerek mellé sorban kidugták fejüket a gyökérgyerekek és Földanya is előbújt, az iskolában az osztály évszakasztalának Földanyókája is megszületett.

Nagyon boldog kora tavaszi napokat kívánok mindenkinek!

2016. január 30., szombat

Színátmenetes szett

Ezúttal magamnak!
Még tavaly előtt, a 2014-es sashalmi bazáron - amire nagyon érdemes elmenni, mindenkinek ajánlom! - vásároltam egy anyukától két gombolyag, általa festett fonalat. A fonalai a pult alatt egy hatalmas kosárban kérették magukat, az árusító édesanya pedig a jó kereskedő érzékével azonnal kedvezményt ajánlott nekem, ha kettőt veszek. Minden bizonnyal az arcomra volt írva, hogy elképedtem a fonalai szépségén. Hát két gombolyagot vettem...

Egy ideig itt lapultak a többi gombolyag között, néhány hete azonban a sötétebbikből sapkát, a napokban pedig a világosabból egyujjas kesztyűt kötöttem magamnak. Az volt a tervem, hogy a két fonalat összefogva -, mert persze sok maradt még mindkettőből - egy sálat is kötök majd, de a fonal túlságosan szúr ahhoz, hogy a nyakam köré akarjam tekerni. Sajnos... Ez a kezeletlen gyapjú egyetlen hátránya.

Így egyelőre még nem tudom, hogy a többi részéből mi készül, valami biztosan, mert elképesztően szépek. Mikor megvettem őket, még a lilás tetszett jobban, most éppen ott tartok, hogy a céklaszínű a szívem csücske...

A sapkát és kesztyűt is 3,5 zoknikötő tűvel kötöttem.
A sapkához 94 szemet vettem fel, majd miután elértem a kívánt magasságot, soronként 4-4 szemet fogyasztottam, mindig jobbra dőlve, így enyhe spirál formában csúcsosodik össze a sapka.

A kesztyűknél 32 szemmel kezdtem a passzé részt, majd 36 szemmel folytattam harisnyakötéssel. A hüvelykujjhoz 8 szemet hagytam ki, kesztyű "tetején" a fogyasztást háromszög formában végeztem, jobbra és balra dőlő fogyasztásokkal.

Nagyon örülök nekik, de azért titkon remélem, hogy idén már nem sokáig kell őket hordani.... :)

2016. január 22., péntek

Rézi baba - avagy ez az ajándék is készült II


Az elmúlt hetekben legkisebb lányom kérésére Rézi baba is elkészült.


Nem nagyon lehet fotózni, mert "édesanyja" nem engedi ki a kezéből. Az ő kérése volt a "fekete" haj, amit én puhítottam sötét barnává. A lényeg: fenékig érjen!


Már hetyke kis "koszbajusz" is van az arcán, gyakorlatilag azonnal megkapta, amint tulajdonosa birtokba vette. Szabásmintája Bálint babáét követi.


Mit mondhatnék... Rézi finoman szólva nem unatkozik, egy nyugodt perce sincs. Hál' istennek! :)