2015. november 7., szombat

Márton-napi lámpácskák


November 11-én ünnepeljük Márton napját. Ezen a napon -, amely a szombathelyi születésű tours-i püspök halálának a napja - a hagyomány szerint fáklyákkal, lámpásokkal vonultak fel az emberek, hogy a szent püspökre emlékezzenek.
A waldorf óvodákban és iskolákban is őrzik ezt a hagyományt - a gyerekek lámpácskákkal indulnak el a már besötétedett erdőben, hogy ott egy nagy tűzhöz érjenek. Ez a tűz hívatott tartani bennünk a fényt, a melegséget ebben az egyre sötétedő és egyre hidegebbé váló időszakban, ez a fény körülbelül három héttel előzi meg az első adventi gyertya fényét, amikor majd minden héten eggyel több gyertyát gyújtunk majd meg, egészen karácsonyig, hogy aztán a sötétségből - az év leghosszabb éjszakája után - újra elinduljunk a fény, a világosság felé.


Idén készítettünk először ilyen lámpácskát, hiszen idén van először lehetőségünk arra - magyarul: kertünk -, hogy kirakhassuk őket. Papírból készültek, sima A4-es félfamentes lapra, temperával. A gyerekek is festettek és én is, a három alapszínnel dolgoztunk, ahogy szoktunk - a selyemkendők festésekor alkalmazott lépések szerint haladtam. (A gyerekek természetesen azt festettek, amit akartak.) Az egyik papírra először kékkel festettem, majd erre került a piros és végül a sárga. Majd változtattam a sorrenden és a pirossal kezdtem, a kékkel folytattam és a legvégére hagytam a sárgát.






Két papír esetében csupán két színt kevertem: az egyiknél a sárgát és a pirosat, így narancsot kaptam, a másiknál a sárgát és a kéket, amiből zöld született.




Miután megszáradtak, egy viszonylag nagyobb részt kivágtam a belőlük, hogy a helyére pauszpapírt ragaszthassak. 





A kivágott felületekkel még lehet játszani: újabb formákat lehet belőlük kivagdosni, hogy azokat visszaragaszthassuk a pauszra.


Ezek után a rövidebbik oldalakat összeragasztjuk - így egy hengert kapunk. Használhatunk színes pauszpapírt is, elképesztően szépek, ha meggyújtjuk majd bennük a fényeket.



Ezután következik az alj készítése. Én vastagabb kartonból vágtam ki kört, körben "fülecskékkel". Ezeket a fülecskéket hajtottam fel és ezek segítségével ragasztottam a hengerbe. Használhatunk kockasajtos kerek dobozt is, ebben az esetben egy tartósabb megoldással próbálkozunk, tudni kell azonban, hogy a kockasajtos dobozok kerülete nagyobb, mint az A4-es méretű papírok hosszabb oldala - magyarul ebben az esetben nagyobb papírra van szükségünk a lámpások oldalához.


A lámpások aljába kétoldalú ragasztóval rögzítettem a mécseseket.


A kerek aljat csak a mécsesek rögzítése után ragasztottam a lámpások hengeréhez.


Ezek után már csak egy nagyobb, zsákvarró tűbe kell madzagot fűznünk, a tű segítségével átfúrni a henger két szembelévő pontját, behúzni a madzagot, majd a két lyuk mellé egy-egy csomót kötni - így elkészül a lámpásunk füle is.
Nincs más hátra, mint kiakasztani a lámpásokat a kertbe, vagy bárhová, ahol van lehetőségünk, és élvezni a látványukat -, amit sajnos, az alábbi fotók nem nagyon adnak vissza....



Egy másik fajta, hajtogatott típusú lámpás leírását ITT találjátok.
Szerdáig, azaz Márton napjáig még bőven elkészülhetnek! Jó lámpáskészítést kívánok!