2013. december 29., vasárnap

Ajándékok készültek - Zsófinak: manó és falvédő

Bár a gyerekeknek nem szoktam kézzel készített ajándékokkal kedveskedni karácsonykor és húsvétkor, idén Zsófinak mégis sk ajándékok jutottak. Ennek legfőbb oka, hogy első születésnapjára kis zsákos manót kapott - erről be is számoltam annak idején -, míg a nagyokat első születésnapjukra már 30 centis manóval leptem meg.
És mivel Zsófi egy ideje a nővérei babakocsijában tologatja a legkülönfélébb babákat és manókat, arra jutottam, hogy jár neki már egy "igazi" manó is - babakocsit anyukámtól kapott hozzá, persze azóta egyetlen egyszer nem jutott eszébe babakocsi(ka)t tologatni, no comment....
A manót viszont rendszeresen ölelgeti, játszik vele, hurcolgatja. Már varrtam néhány manót, a tapasztalataimat ebben a bejegyzésben foglaltam össze, ami ennél a manónál új, az az apróság, hogy először varrtam kétféle színű plüssből.

Emellett a napokban készült egy patchwork falvédő is, ez is Zsófinak. Mert hogy december elején ő is átköltözött a gyerekszobába a nagyokhoz, kapott egy kis 150x70 cm-es "nagylány" ágyat, amit a gyerekszoba egyik ablaka alá helyeztünk. És hát az ablak alatt bizony hideg a fal.
Mindenképpen patchworkben gondolkodtam, több okból is. Egyrészt nagyon régóta izgat, hogy tudok-e patchworköt varrni, másrészt volt/van egy csomó szép maradék anyagom. A munkamódszerem a rám jellemző volt: fogalmam sem volt - és még most sincs, mert még most sem olvastam utána -, hogy hogyan kell patchworköt varrni, úgyhogy mentem a józan paraszti ész logikája után.
Igyekeztem nagyon pontos lenni, szerintem egész jól sikerült is. Egy 15x15 cm nagyságú négyzetekből álló falvédőt varrtam, a szegélyét eredetileg 4 cm vastagra terveztem, de mire mind a négyet kivágtam, vettem észre, hogy fele olyan széles csíkokat vágtam az anyagból, mint szerettem volna, ezért csak 2 cm vastag lett.
Menet közben jöttem rá egy-két dologra, amit legközelebb más sorrendben kell majd varrnom - egyébként éppen a szegély az egyik ilyen tapasztalat -, de elképesztően élveztem a falvédő varrását! Komoly kihívás volt számomra, hogy ilyen pontosan és precízen kell varrni, terápiás "mellékhatása" is van: erős türelem, figyelem és fegyelem fejlesztő szerepe van. :) Alig várom, hogy valami újabb patchworknek nekiveselkedhessek, már csak azt kell kigondolni, hogy mi készüljön...

2013. december 26., csütörtök

Ajándékok készültek - szappantorta házilag

A család felnőtt tagjaival néhány évvel ezelőtt kötött megállapodás szerint egymást kizárólag jelképes vagy saját készítésű ajándékokkal lepjük meg. Nekem ez egyrészt nagy öröm, mert végre egy újabb alkalom, ahol lehet kreatívkodni, másrészt nagy kihívás, hogy mi legyen az ajándék - tavaly bögremelegítőket horgoltam, tavaly előtt angyalokat kötöttem és mindenféle chutney-kat és lekvárokat főztem.
Idén, éppen az előző bejegyzésben posztolt textilfigurák készítésekor bukkantam rá a Tilda-féle Napsugaras otthon című könyvben egy házi készítésű szappantortára. Egy nagyobb torta készült a család nőtagjainak, míg egy kisebb a férfitagoknak. Az egyik drogériában jól bevásároltam jó minőségű, de illatanyag és színezékmentes szappanból - vettem, vagy 10-12 darabot. Régóta volt itthon piros, sárga és kék ételfestékem, a nagyobbik tortát a piros és a rózsaszín árnyalatiból szerettem volna elkészülni - ez nem teljesen sikerült - és rózsaolajat terveztem belecsepegtetni, a kisebbiket kék és zöld színekben képzeltem el - ez sikerült - és mentát cseppentettem bele.
A szappant lereszeltem a sajtreszelőn és az instrukciónak megfelelően "forró vízfürdőbe" tettem. Én ezt elsőként "gőzfürdőnek" értelmeztem, vagyis a forró víz feletti gőzben próbáltam megolvasztani a szappant, teljesen sikertelenül. Ezek után beletettem a forró vízbe a szappant, ami azért problémás, mert ha túl sok vizet adunk hozzá, akkor megdermedés után is kocsonyás marad, ha pedig túl keveset, akkor darabos lesz az egész és nem lehet a tortaformába önteni. Ma már tudom, hogy mi az a forró vízfürdő, ITT van egy jó kis leírás, hogyan öntsünk szappant otthon -, és hogy mi az a vízfürdő. :)
Elsőként a kisebb, "fiús" tortát készítettem el, különböző színű rétegekkel. Először csak kék ételfestéket tettem a szappanba, azt öntöttem a formába, aztán amikor az megdermedt, akkor már sárgát is tettem a következő adagba, amitől szép zöld lett - ebből a zöldből félre is tettem egy kicsit, mert a "lánytortát" rózsákkal és levelekkel akartam díszíteni, a levelek ebből a zöld maradékból készültek.
Amikor teletöltöttem a formát és a torta meg is szikkadt egy kicsit - ez kb. két-három nap volt -, olvasztottam egy újabb adagot, amit az instrukcióknak megfelelően gépi habverővel fel is vertem, majd a formából kivett tortára kentem, mint valami igazi krémet. Majd újabb néhány nap várakozás után felszeleteltem.
Miután a kis tortánál sikerrel jártam, hasonló módon jártam el a nagyobb tortával is. Volt némi maradék a kékre festett szappanból, amit nem akartam elvesztegetni, ezért újra felolvasztottam, tettem bele piros festéket arra számítva, hogy majd szép lila lesz, de aztán a felszeletelésnél kiderült, hogy kék maradt - annyi baj legyen! A többi réteg esetében már sikerült a piros és a rózsaszín árnyalataival játszanom. Amikor ez a torta is megszikkadt, akkor ezt is habverővel felvert szappannal vontam be.
Közben a rózsaszínre festett adagból elkészítettem a torta tetejére szánt rózsákat: kiterítettem a megolvasztott szappant alufóliára, miután kicsit kihűlt, csíkokat téptem, vágtam belőle és feltekertem. A leveleket is alufóliára öntve készítettem, egyszerűen levélformákat vágva a kiterített zöld szappanmasszából.
A rózsák és a levelek csak a torta felszeletelése után kerültek a szeletek tetejére úgy, hogy bemártottam azokat felolvasztott meleg szappanmasszába. Aztán pedig - amennyire lehetett, csinosan - celofánba csomagoltam őket.

Mindenkinek nagyon boldog karácsonyt kívánok - utólag is!

2013. december 20., péntek

Textilfigurák

Zita lányom a Napsugaras otthon című Tilda könyvben bukkant rá még szeptemberben három, tényleg nagyon helyes textilállat figurájára. A fotón - 73. oldal - egy mókus, egy nyuszi és egy egér pózol egymás mellett. Zita rögtön ki is találta, hogy mivel ők is hárman vannak, neki megvarrhatnám a nyuszit, Rékának a mókust, Zsófinak pedig az egeret.


Nem mondhatom, hogy elkapkodtam a dolgot, hiszen csak a napokban lettem kész, de nekiláttam a figuráknak, mert tényleg nagyon aranyosak. Volt itthon fehér testanyagom, de a mókus és az egér számára szükséges barnás színűért elmentem a Meseboltba, ahol elképesztő hétezervalahányszáz forintért árulják a Tilda barna testanyag méterét. Vettem belőle minimális mennyiséget, ami a két kis állathoz elég, mondván, egyszer élünk, de a figurák összevarrása, majd gyapjúval való kitömködése után kellett szembesülnöm azzal, hogy ez az aranyárban kapható testanyag kifejezetten rossz minőségű! Ahol nem hagytam több mint fél centis varrásráhagyást, a tömés során az anyag egyszerűen felbomlott, a figura pedig a varrás mentén szétnyílt. Elég sok bosszúságom volt vele, sajnos több helyen látszik is az utólagos összevarrás. Szóval, köszönöm, de ebből az anyagból soha többet....


A figurák szabásmintája nagyon egyszerű, testük, "karjuk" és fejük teljesen egyforma, csupán a farok és a fül formája különbözteti meg őket.


Elsősorban Zita örült neki, első számú kedvence lett, Réka számára nem fontosabb, mint bármi más, Zsófit pedig - jó, jó, ő csak másfél éves lesz a jövő héten - egyáltalán nem érdekli. :) Nekem tetszenek, aranyosak, kedvesek, ha lesz érkezésem, egyéb kiegészítőket is kapnak - fagyit, koronát, és miegyebeket, amiket a lányaim még a könyvben találnak.


2013. december 3., kedd

József és Mária

Az idén új József és Mária járja spirál alakú csillagútját az évszakasztalunkon. Tavaly előtt készítettem el a három király figuráját, ahogyan arról itt is beszámoltam.
A korábbi figurákat az Egy szegletnyi természet című könyv útmutatása alapján készítettem még három évvel ezelőtt, de nem voltam velük megelégedve: papírból készült kúp volt a testük, gyapjúból készült fejjel és textilből varrt ruhákkal - nagyon kicsik és esetlenek voltak.

Az adventi időszak tökéletes alkalom arra, hogy a világ keletkezését szemléltessük a gyerekek számára. Az első adventi héten az évszakasztal üres, csupán néhány követ találhatunk rajta - ezekből a kövekből lehet Karácsonyra a barlang, amelyben Jézus megszületik. A második héten növényeket tehetünk az asztalra, például erdőben szedett mohát. A harmadik héten megjelennek az állatok - például a birkák, amik aztán a pásztorok birkáivá válnak, amikor a negyedik héten maga az ember is megjelenik a pásztorok személyében. Mindezek megkoronázásaként születik meg Jézus december 24-én.
Mindeközben József és Mária végig az évszakasztalon lehetnek - csillagokon lépdelnek, amelyek spirál formát írnak le. Összesen huszonnégy csillag alkotja a spirált, József és Mária minden egyes nappal egy csillaggal előre lép, egy csillaggal közelebb kerül a spirál középpontjához.
A Léleknaptár Advent első hetére a következőt tartalmazza:

Vajon felismerhető-e a lét,
ha újra a lélek alkotó
vágyakozásában bukkanna fel?
Hogy adott számomra az erő, azt érzem,
saját tulajdon énemmel a világi Énemben,
ahogy részeseként szelíden beleélem magam.