2013. szeptember 29., vasárnap

Szent Mihály-dal


Szent Mihálynak fénylő kardja villan,
Győzedelme megnyitja az eget,
Színe előtt félelmünk elillan,
Szíveinkben erő ébred.


A Mihály-napi sárkány cipő receptjét ebben a bejegyzésben találhatjátok. Nagyon finom, lágy kenyértészta lett belőle. A recept szerint sárkányformába kellene önteni a tésztát, valami ilyesfélén, mint az alábbi képen látható - fotó a Crafts through the Year című könyvből.


Nekem azonban nincs sárkányformám, így saját magam igyekeztem megformázni őt, azt is lefotóztam, hogyan készült.








2013. szeptember 13., péntek

Gyertyacsepegtetés - szórakozás hideg napokra

Bár ma éppen ragyogóan süt a nap - és hűvös szél fújdogál -, a héten már előfordult, hogy beszorultunk a lakásba. A gyerekek egyik kedvenc időtöltése ilyenkor a gyertyacsepegtetés. Gondolom többen ismeritek, ugyanakkor néhány ismerősünktől, akik látták az elkészült alkotásokat, olyan kérdéseket kaptam, hogy ugyan hogyan is készülnek ezek, milyen gyertya kell hozzá, stb. stb. Vagyis talán nem haszontalan, ha leírom ennek a végtelenül egyszerű szórakozásnak a menetét, mert elképesztő csodák tudnak kikerülni a gyerekek kezei közül.
Az első és legfontosabb tudnivaló: semmi, de semmi különleges nem szükséges hozzá. Vagyis: egy tálka víz - hogy hideg, vagy meleg, az teljesen mindegy -, néhány színes gyertya és valamilyen tűzszerszám. Egyetlen dologra kell figyelni: olyan színes gyertyákat vegyetek, amelyeknek a belseje is színes, vagyis nem egyszerű fehér gyertyák színes viaszba mártva. Ha ilyet vesztek, akkor néhány csepp után már nem a színes külső burok, hanem a fehér belső viasz fog csepegni.
Mi meg szoktunk gyújtani egy mécsest, erről a mécsesről gyújtjuk meg aztán a csepegtetni való színes gyertyákat. Úgy is játszhatunk, hogy mindenki egy közös, nagyobb tálkába csepegtet, de úgy is - a fotózott alkalommal ez történt -, hogy mindenki saját tálkába csepegteti a gyertyát. Hogy az egyes viaszcseppek hova pottyannak a vízzel megtöltött tálkába, az persze némileg befolyásolható - nekünk egyszer-egyszer sikerült már például szívecskét csepegtetni -, de a technika igazán ad hoc és csodaszép dolgok születhetnek így. Ha meguntunk egy-egy színt, elfújjuk a gyertyát és választunk egy másik színűt.
Ha telecsepegtettük a víz felszínét, akkor néhány perc várakozás után óvatosan, hogy a cseppekből álló viaszkorong el ne törjön, meg ne repedjen, megfordítjuk azt. Mert hogy a lényeg, az igazán szép felület az éppen az, ami a tálka feneke felé nézett. Nálunk ezen a délutánon ilyen szépségek születtek Zita és Réka kezei között.



2013. szeptember 9., hétfő

Oviszsák - vol. 2.

A mai napon második gyermekünk is intézményesült - Réka is elkezdte az ovit. Mivel vegyes csoportról van szó és egy olyan waldorf óvodáról, ahová mindösszesen 26 gyerek jár, Réka nővérével együtt fogja tölteni a hétköznap délelőttöket.

Ma csupán két órát tölthetett az óvodában, az esti mese után azt kérdezte, hogy ugye holnap maradhat már végig...

Rékának is készült hát egy zsák, Zita egy évvel ezelőtt készült zsákjának mintájára - Zita zsákjának szabásmintáját ITT találjátok. Az anyagot Réka választotta a Meseboltban.

És hát mit is írhatnék? Három és fél év után először töltöm a délelőttjeimet csupán egyetlen gyerekkel - üres lesz a ház... Egyik szemem sír, a másik nevet, mert ugyan büszke és boldog anyuka vagyok, hogy úgy tűnik, már a második gyermekünk szokik be 2-3 nap alatt az óvodába probléma nélkül, ugyanakkor megcsapott annak az érzésnek a szele, hogy a gyerekek szépen lassan válnak le rólunk. Még akkor is, ha ez csak a legelső lépés.