2013. március 31., vasárnap

Variációk nemezelt tojásra I.


Waldorf mama mára már egyre ritkábban frissülő - bagoly mondja! - blogján két évvel ezelőtt láttam meg az általa készített, szerintem elképesztően szép nemezelt húsvéti tojásokat. És bár a blog számomra egyre kevésbé izgalmas, a fotógalériát a mai napig imádom nézegetni - és közben arra gondolni, bárcsak lenne időm, energiám, stb. arra, hogy inspirációt szerezve én is elkészítsek egy csomó dolgot.
A nemezelt tojásokat éppen két éve tervezem megcsinálni, de rögtön az első mumus, ami szembe jött velem, az a nemezelés számomra szent tehén mivolta - erről már írtam, ebben a bejegyzésben. Úgy érzem, hogy még annyit, de annyit kéne róla olvasnom, hogy aztán belevágjak, mert persze egy nemeztanfolyamra most éppen nincs időm és lehetőségem elmenni... De aztán, amint azt a blog is mutatja, időről időre belefogok egy-egy kisebb vállalkozásba. Ezzel összefüggésben tehát még két évvel ezelőtt elkezdtem utánaolvasni a neten a nemezelt tojásoknak - mert hogy arra gondoltam, hogy egészen biztosan nem leszek képes tojásformákat készíteni szappannemezeléssel, úgyhogy kell, hogy legyen hozzá valami segítség. Találtam egy olyan megoldást, ahol hugarocellből készült tojás adja az alapot, illetve egy olyat, ahol a készítő mindenféle segítség - műanyag vagy hugarocell alap nélkül - egyszerűen készített egy tojásformát és kész.


Két évvel ezelőtt aztán nem vágtam bele a projektbe, akkor még biztos voltam abban, hogy én kizárólag valamilyen, tojásformájú alap segítségével tudnék tojást nemezelni. De ebben még egy évvel ezelőtt is biztos voltam, amikor is odáig jutottam, hogy papírból készült tojásokat vásároltam - a képek tavaly készültek a kertben, tavaly Húsvét előtt már nem volt hó... :)
Aztán idén jutottam el odáig, hogy a papírtojásokat bevonjam gyapjúval és egy valószínűleg szentségtörésnek számító megoldást választottam: mivel a papírtojásokat nem mertem szappannemezelni, a tűnemezelés egy olyan apokrif változatát választottam, hogy a tűt nem egészen pontosan derékszögben szurkáltam a gyapjúba, hiszen akkor a papírba is jócskán bele kellett volna szurkálnom, főleg az első rétegeknél, hanem gyakorlatilag a papírtojás oldalával párhuzamosan szúrtam a tűt a gyapjúba. Ez meglehetősen nehézkes és veszélyes, mert igen könnyen beleszúrhatunk a bal kezünk hüvelykujjába, de én nagy kitartással készítettem ezzel a technikával három tojást.


Aztán az elmúlt hetekben az a bátortalan gondolat is megfogalmazódott bennem, hogy én is megpróbálhatnám a tojásnemezelést mindenféle külső segédeszköz nélkül, pusztán a két kezemmel. Elöljáróban annyit elárulok, hogy úgy tűnik, igen, tudok tojásformát nemezelni, de a jelenleg még folyamatban lévő kísérlet további részleteiről egy későbbi bejegyzésben számolok majd be.
Addig is nagyon szép Húsvétot kívánok mindenkinek!

2013. március 28., csütörtök

Húsvéti girland papírból

Egy végtelenül egyszerű ötletet szeretnék veletek megosztani, hátha nem vagyok egyedül azzal, hogy idő- és energiaszűkében szenvedve a pofon egyszerű ötletek sem maguktól jönnek.... 
A blogon már többször emlegetett Crafts through the Year című könyv húsvéti oldalait lapozgatva jött szembe velem ez az ötlet.
A különböző színek és formák felhasználásával girlandok végtelen mennyiségű sorát hozhatjuk létre, a lényeg csupán annyi, hogy a harmonikaszerűen összehajtogatott papírcsíkra új rajzoljunk, hogy a figura körvonala a papírnak jobb és bal oldalával is érintkezzen, mert ezek az "összenőtt" testrészek teszik lehetővé, hogy a girland nem esik elemeire.


Hómentes húsvéti készülődést kívánok mindenkinek!

2013. március 19., kedd

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Fotó INNEN.

Sándor napján megszakad a tél,
József napján megszűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él.

Már közhírré szétdoboltatik,
Minden kislány férjhez adatik,
Szőkék legelébb,
Aztán feketék,
Végül barnák és a maradék.

2013. március 2., szombat

Szép Ernő: Virágok


Nincs nekem kedvenc virágom,
melyik szebb, nem prédikálom.

Mind szeretem, mind csudálom,
tavasszal mind alig várom.

És szeretem én a fákat,
amennyit csak szemem láthat.

Szeretem, ó, a fanépet,
a fák is oly szépek, szépek.

Nem mások ők, nézz csak rájok:
égig érő zöld virágok.