2012. november 29., csütörtök

Őszi ablakdísz

Még éppen aktuális, így, a meteorológiai ősz utolsó előtti napján....

Már több hete ez a papírfa díszíti a nappalink teraszajtaját, de azért nem került fel eddig a blogra, mert a falevelek "gyártásakor" készített fotókat valahova elkevertem, talán le is töröltem és ezek nélkül a fotók nélkül, úgy éreztem, kevésbé látványos a dolog, illetve oda is eljutottam, hogy ez nem is olyan nagy szám. Aztán az ablakdísz elkészülte óta akárki jött hozzánk látogatóba, mindenki szóvá tette, hogy milyen szép, jópofa, és többeknek a levelek elkészítési módja sem volt egyértelmű. És mivel ma délelőtti vendégeink is megdicsérték a fát és a készítés módja felől érdeklődtek, úgy döntöttem, mégis csak felteszem a blogra.
A "work in progress" fotók ma délután készültek, hogy valamelyest azt is be tudjam mutatni, hogyan készült.
Szóval szükséges hozzá egy kisebb-nagyobb mennyiségű falevél. A levelek lehetőleg még ne legyenek kiszáradva, mert akkor felpöndörödnek és könnyen töredeznek.
Ezen kívül szükséges hozzá papír - én mindig a "barna csomagolópapír" névre hallgató terméket veszem -, valamint festék és ecset. Ahogyan a képen is látható, a három alapszínnel - piros, sárga és kék - dolgoztunk és ez nálunk mindig így van. A blog kezdete óta szeretnék írni egy bejegyzést az alapszínekről, de még nem jutottam el odáig, remélem, mihamarább... Mert hogy a waldorf óvodákban a gyerekek kizárólag ezt a három színt kapják meg, hiszen ebből a három színből bármelyik színt ki lehet keverni, ezt a három színt viszont semmi másból nem lehet előállítani.
A leveleknek arra az oldalára festettünk, amelyen az erezetük kirajzolódik - lehet a másik oldalukra is, de így talán még szebb lesz az eredmény. A festéket - mi temperával festünk mindig - felvisszük a falevélre, a levelet a festékes oldalával a papírra helyezzük és egy puha ronggyal átsimítjuk, lenyomatot készítünk.
Ma ez lett az egyik legjobban sikerült példány, piros és kék színekből véletlenszerűen keverve.
Aztán egy másik csomagolópapírra rajzolunk egy fatörzset, amit aztán befestünk - én itt is a három alapszínt használva kevertem ki azt a barnás-vöröses-lilás színt, amit végül a fatörzs kapott. 
Aztán kivágás után felragasztjuk a fatörzset az ablakra, ajtóra.
Végül pedig a körbevágott leveleket a gyerekekkel együtt felragasztgatjuk.
Nagyon szép utolsó őszi napokat kívánok mindenkinek!

2012. november 25., vasárnap

Kannás MÓKA

Mint ahogy arról nagyjából két hete beszámoltam, az egyik legrégebbi barátnőm megvalósította kamaszkori álmát és nyitott egy kávézót. Az akkor elkészült bögremelegítők mellé született két kannamelegítő is - ennek a képnek az ösztönzésére.

Természetesen az én kannamelegítőim sokkal egyszerűbbek - én még nem tudok például csavart mintát kötni - de a nagyon klassz, színátmenetes gyapjúfonalaknak köszönhetően szerintem szépek lettek. A zöld színátmenetes Malabrigo Worsted, a zöldes-lilás hosszan színátmenetes pedig Reggae Ombre.

A fent linkelt képről számomra nem derült ki, hogy hogyan oldotta meg a kannamelegítő készítője a kannára való fel- és levételt, hiszen amíg a bögréknél a kötés, horgolás könnyedén elbírta a nyújtást, hogy az egyetlen fülön áthúzzuk, addig ez a teáskannára készült "pulóverrel" nem megoldható, hiszen a kannának nem csak füle, hanem csőre is van.
Ezekre a kannamelegítőkre ezért gombok kerültek. Kötésüket körben kezdtem meg, majd amikor elértem a fülek aljáig, abbahagytam a körben kötést és oda-vissza kezdtem el kötni úgy, hogy közben kihagytam egy lyukat a csőrnek. Így a kancsó csőrét egy lyukba kell bebújtatni és az egész "ruhácskát" pedig a teáskanna fülénél összegombolni.

Barátnőm elmondása szerint ezeket is kedvelik a vendégei, ahogy a bögremelegítőket is. Ez persze nekem nagy öröm, ha tudtok, ti is igyatok egy finom teát a Mókában!


2012. november 9., péntek

Papírlámpácskák

Közeleg Márton napja! Ebből az alkalomból a waldorf óvodákban a gyerekek a szülőkkel és az óvónőkkel sötétedés után rövid kirándulásra indulnak, útjuk során a szülők által készített lámpácskák adják a fényforrást. (A mi kirándulásunk eredetileg ma délután lett volna, de betegség miatt átkerült a jövő hétre, ahogy a lámpácskák készítése is.)
Én azonban hajtogattam ma néhány lámpát az ezen a linken található leírás alapján.
Egy A4-es papír rövidebbik oldalán kb. 2 cm széles részt behajtunk - ezzel fogjuk összeragasztani a lámpás oldalait. Ezek után hosszában és keresztben is kétszer félbehajtjuk a lapot, ennek következtében négy egyforma széles oszlopot és négy egyforma magas sort kapunk. A legalsó sorban a ragasztás kis csíkját  vágjuk le, a négy téglalap közötti hajtásnál pedig vágjuk be - ez lesz a lámpás alja. A legfelső sort pedig hosszában hajtsuk be kétszer és ragasszuk le - ez lesz a lámpás felső, megerősített pereme.
Ezek után a két középső sávban maradt négy-négy négyszögnek hajtogassuk meg az átlóit. A leírás alatti első hozzászólásban egy további jótanács olvasható ezzel kapcsolatban: az átlókat a lap felső oldala felé hajtogassuk, ahogyan a lápácska sarkait adó függőleges hajtásokat is, a középső, vízszintes hajtást viszont éppen ellenkezőleg, a lap alsó, másik oldala felé hajtogassuk, ennek következtében könnyebb lesz kialakítani a lámpácska oldalának "hepe-hupáit".
Ha megvagyunk a hajtogatással, akkor ragasszuk össze a lápácska oldalait - az első lépésben behajtott 2 cm széles sávot ragasszuk oda a lap másik végéhez. Majd ragasszuk össze a lápácska alját - a második lépésben bevágott négyszögeket hajtogassuk egymásra és ragasszuk le. Végül pedig a hajtogatások segítségével nagyon finoman nyomkodjuk be a négyszögek oldalait, hogy a hajtogatott átlók kiugorjanak.
A piros és az egyik fehér lámpácska pauszpapírból készült, a másik fehér viszont teljesen "mezei" nyomtatópapírból - ez utóbbit sokkal könnyebb ragasztani, hajtogatni és kezelni, a pauszpapír meglehetősen merev, viszont a "mezei" papírból hajtogatott lámpácska is szép fényt ad szerintem. További ötlet: hajtogatás előtt fessük meg a papírt vízfestékkel, sok vizet használva, hogy a papír megőrizze könnyen kezelhetőségét és áttetsző maradjon.

Márton napja alkalmából olvassátok el a Gödöllői suli honlapján található írást, Türkössy Szilárd tollából!

2012. november 8., csütörtök

Bögrés MÓKA

Sokáig gondolkodtam, hogy mi is legyen a bejegyzés címe, illetve egészen pontosan azon agyaltam, hogy minek is nevezzem azokat a "cuccokat", amiket az elmúlt hetekben kötöttem, horgoltam. Elnevezést egyáltalán nem találtam - minden ötletnek örülök! :) -, olyanok jutottak eszembe, mint bögre-bugyor, bögre-köpeny, bögremelegítő... De valahogy egyik sem az igazi. Ezért aztán úgy döntöttem, nem a meg nem talált elnevezés lesz a bejegyzés címe, hanem egy szójáték.
Történt ugyanis, hogy az egyik legrégibb barátnőm belevágott egy kávézó üzemeltetésébe. Az intézmény Módszertani Kabinet névre - rövidítve MÓKA - hallgat, a Varsányi Irén és az Erőd utca sarkán található, éppen 11 napja üzemel. A kávézó a kerékpárút vonalán fekszik és hamarosan tartozni fog hozzá egy bicikliszerelő műhely is. Az előkészületek már hónapok óta zajlottak, amikor is szeptemberben szembe jött velem a Pinteresten egy kép és rögtön az jutott eszembe, hogy ez milyen marha jó karácsonyi ajándék lenne, illetve az is, hogy milyen jópofa lehetne ez a MÓKÁba is. Miután a barátnőmnek is megmutattam a képeket és ő is lelkesedett az ötletért, kaptam tőle kezdésként néhány bögrét. Ezeknek a bögréknek készültek tehát a "köpenyek" vagy minek is nevezzem őket.

Első körben ezeket az alacsonyabb méretű bögréket kaptam, azóta többen ittak már belőlük a kávézóban és  állítólag mindenki szerette az ötletet, de a barátnőmmel arra jutottunk, hogy a magasabb falú edényeken azért jobban mutat ez a neve nincs valami.
Eddig egy ilyen készült - ezúttal horgolással -, magasabb falú bögrék egyelőre "beszerzés alatt", amint meglesznek, azok is kapnak ilyen ruhácskákat. Addig is, ha tehetitek, menjetek el a MÓKÁba és igyatok egy finom kávét, vagy egy forró teát egy szelet csokitorta vagy sütőtökös muffin, netalán egy szendvics vagy saláta mellé!

A bögrés ötlet után nemsokkal erre a képre is rátaláltam, jelenleg valami hasonlón dolgozom a kávézóba, ha elkészülök vele, azt is megmutatom. Addig is MÓKÁra fel! :))