2012. június 22., péntek

Aviatrix sapka, avagy Zsófira várva... III., egyben befejező rész


Úgy látszik harmadik gyermekem mindenképpen szerette volna, ha befejezem a neki szánt szettet, így kaptam időt arra, hogy tegnap befejezzem a sapkáját is. Túl sok hozzáfűznivaló nincs, a minta a jól ismert Aviatrix sapka a Ravelryről, fonalként pedig most is Barka Felhőt használtam 3,5-es, illetve 4-es kötőtűkkel.


Azért azt még megosztom Veletek, hogy még másik két sapimintán akadt meg a szemem keresgélés közben, ezen és ezen.

Ebben a több, mint 30 fokos melegben mire másra is várhatna egy baba, mint hogy elkészüljön a sapkája, takarója és cipője. Kész van, úgyhogy lehet kifelé fáradni odabentről!.

2012. június 14., csütörtök

Kötött babatakaró, avagy Zsófira várva... II.


A "Zsófi-szett" második darabja egy kötött babatakaró, ugyanazokból a fonalakból, mint a kiscipők.
Három olyan mintát találtam a Ravelryn, amelyik elnyerte a tetszésemet. Az egyik ez a horgolt babatakaró volt, a másik ez a kötött négyzetekből álló variáció, a harmadik pedig -, amely mellett végül döntöttem - ez az átlós csíkokban kötött darab.
Az ingyenesen letölthető mintából kiderül, hogy valójában - soronként egyetlen szemet kivéve - végig lustakötésről van szó, ami a trükk a takaróban, hogy saroktól sarokig kell kötni. Vagyis elindulunk a jobb alsó sarokban öt szemmel, minden sorban szaporítunk egy-egy szemet, 12 soronként váltunk fonalat, és mikor elértük a kívánt átlóméretet akkor pedig nekiállunk fogyasztani, ugyancsak soronként egy-egy szemet, amíg újra csak öt szem marad a tűn és így lejutottunk a bal felső sarokba.

Minden sorban a negyedik szemet úgy kötjük, hogy áthajtjuk a fonalat a jobb kezünkben lévő tűn, ez a szaporított szem, majd a következő szemet fordítottan kötjük. Hogy magyarul hogy hívják ezt a kötésmegoldást, röstellem, de nem tudom, az angol kötésmintában "yarn over" néven szerepel, ezt a videót találtam hozzá. Ennek az áthajtott fonal+fordított szem kombinációnak köszönhetően lesz a takarónknak egy kis "szegélye".
A takarót eredetileg 90x90 cm-es nagyságúra tervezték sokkal vastagabb fonallal és tűvel, mint amit én választottam. A Barka Felhőhöz ezúttal is 3,5 tűt használtam, egy-egy sorom nagyjából négy cm vastagságú lett, a takaró teljes mérete 68x68 cm. Bízom benne, hogy egy újszülöttnek elég ez a méret egy ideig... :)

Közben folyamatban a szett harmadik darabja is, hogy elkészülök-e vele még Zsófi érkezése előtt, az majd kiderül....

2012. június 9., szombat

Szennyeskosár

Adott egy több, mint tíz éves, fonott, fedeles, szakadt fülű szennyeskosár, aminél ízlésemnek jobban megfelelőt évek óta nem találok - arról nem is beszélve, hogy amint az az utolsó képről kiderül, milliméterre pontosan illeszkedik az őt megillető helyre a fürdőszobánkban.
A belsejében található huzatot, vagy nem is tudom minek nevezzem dolgot, nagyon régóta szeretném kicserélni. Nem csak azért, mert már újkorában is eléggé gyengécske minőségűnek tartottam, hanem azért is, mert a kosár öregedése közben a huzatot tartó tépőzárak kezdtek elfáradni és ha nem pontosan a zsákba találtunk a koszos ruhákkal, hanem kicsit mellé, akkor a tépőzár elengedett és a ruhák a kosár és a huzat közé estek. Ezen kívül magára a kosárra is ráfért egy kis facelifting, amit egy új huzattal szerettem volna megoldani.

Találtam ugyanis a Varrjunk ötletesen! című könyvben egy olyan megoldást - Bélelt kosár címen -, amelynél a  belső huzatot kihajtjuk a kosár külső oldalára is és a huzatra varrt szalagok segítségével egy masnival rögzítjük azokat.
Innen tehát az ötlet, amit még azzal igyekeztem feldobni, hogy a huzat belső részéhez élénkebb színű anyagot  választottam, mint a kosár szélére kihajló részhez, ezzel okozva egy kis meglepetést annak, aki kinyitja a kosár fedelét.