2011. augusztus 30., kedd

Kötött mamusz


Tavaly karácsonyra anyósomtól kaptam egy gyönyörű, narancssárga, fele gyapjú-fele alpaka fonalat – Artesano Aran, színkód: 5570 Fleet.
Már régóta gondolkodtam rajta, hogy vajon mi is készüljön belőle, amikor The Children’s Year című könyvemben találtam egy mamuszleírást – így hát Zitának készült belőle egy mamusz, amit reményeim szerint a kisoviban benti cipőként fog majd hordani.

A kötésminta végtelenül egyszerű. Lustakötéssel készült a cipellő, négyes tűvel. 56 szemmel dolgozunk 26 soron át, majd a következő két sor elején fogyasztunk 12-12 szemet, a megmaradó 32 szemmel pedig 22 sort kötünk. A lezárásként kötött utolsó négy sor harisnyakötéssel készül, a sima sorokon kettesével fogyasztjuk a szemeket, így először 16, majd 8 szemet kapunk. Ezen a nyolc szemen áthúzzuk a szálat, összehúzzuk, majd a szál segítségével összevarrjuk a mamusz elejét, egy másik szál segítségével pedig a hátulját. Hagyunk némi „gallért” a bokánál, hogy visszahajthassuk és alávarrhassunk egy zsinórt, vagy szalagot, amivel megköthetjük.

A könyv a a mamusz talpára hasított bőrt javasol, az én tapasztalatom azonban az – a puhatalpú bőr cipőcskék után -, hogy a hasított bőr meglehetősen csúszik a parkettán. Ezért inkább Rita nemezelt mamuszánál olvasott tanácsát követve csúszásgátlót varrtam a mamuszok talpára.
Ezen kívül Zita pillanatnyilag virágmániában szenved, ezért kérésére horgoltam egy-egy virágot a mamuszokra némi díszítés gyanánt.

A célszemélynek állítólag nagyon tetszik a mamusz, egyszer fel is próbálta, de lefotózni nem tudtam benne. Egy kicsit még nagy - bár a leírás szerint 1,5 éves gyerekre méretezték  -, de talán a közel 30 fokos meleg (is) az oka annak, hogy egynél többször nem akarta felvenni. Talán majd ősszel…..

2011. augusztus 24., szerda

Újabb kötő- és horgolótű-tartó


Mikor elkészültem a Tündinek szánt kötő- és horgolótű-tartóval, rájöttem, hogy én is szeretnék egy ilyet! :) Egyrészt szanaszét hevernek a különböző tűim - melyeknek egy részét egyébként még anyai nagymamámtól örököltem -, fogalmam sincs, hogy milyen tűm van, illetve nincs. Másrészt Tündi fotóit látva - amelyeken már az ő tűi voltak a tartóban - újabb ötletem támadt, hogyan lehetne javítani a nemrég készült prototípuson. Harmadrészt pedig körülbelül két héttel ezelőtt elmentem a Barka fonalboltba - szégyen szemre még sosem jártam ott, itt volt az ideje, hogy a költözésük előtt még ellátogassak egyszer az első helyszínre - és bizony megajándékoztam magam egy rózsafa kötőtűvel, amit pedig már nem dobhattam csak úgy valamelyik kosár fenekére kallódni.

Az anyagaim között találtam egy "párost", amely talán kicsit férfias - öreguras? -, de szerintem szép, ezekből készült el az én tűtartóm. Amit a Tündinek varrt tokhoz képest másképp csináltam, az  egyrészt az, hogy a zsebrészt alul rövidebbre vettem - láttam, hogy Tündi tűi alig látszanak ki a zsebből -, másrészt két pántot varrtam, hogy a rövidebb zsebet kompenzáljam és a rövidebb tűket is pánt alá tehessem.

2011. augusztus 22., hétfő

Strandtáska és egy elveszett táska története


Közel két évvel ezelőtt a születésnapomra kaptam egy varrógépet. A cérna befűzését és az alaplépéseket a you tube-ra feltöltött videók alapján sajátítottam el, sajnos azóta sem fejlesztettem túlságosan a tudományomat és - rám jellemzően - szinte mindent autodidakta módon igyekszem elsajátítani. Körülbelül másfél évvel ezelőtt találtam rá a Varrjunk ötletesen! - Egy délután alatt című könyvre, amiből tavaly karácsonyra több dolgot is varrtam - mindegyik jól sikerült, a szabásminták egyszerűek, világosak, a leírások követhetőek, még egy olyan kezdő számára is, mint amilyen én vagyok.
Tavaly tavasszal varrtam magamnak egy táskát a fent említett könyv egyik leírása ("Sokarcú zsák") alapján, ezt a táskát azonban rövid idő alatt elveszettem. Ebbe pakoltam ugyanis az összes szülőszobai holmit, amikor Réka születésére készültem. A táska jó szolgálatot is tett, de én hálátlan tulajdonos módjára egyszerűen ottfelejtettem üresen a kórházi szekrényben, azóta is fáj a szívem érte....

Idén nyáron sokadszorra döbbentem rá, hogy kéne egy hatalmas táska, amibe a család összes tagjának törülközője, pót-fürdőruhája, pelenkája, popsitörlője, játékai, könyvei, stb. stb. belefér. És még épp időben - augusztus végén - megvarrtam ezt a táskát, ami szinte kiköpött mása a tavaly májusban elhagyottnak, a különbség csupán annyi, hogy ez a táska körülbelül kétszer akkora.
A szabásminta tehát a fent említett könyvből származik, az anyagok pedig a kék-sárga bútoráruházból. A méretei: 42x56 cm, az alja 10 cm széles és gyakorlatilag a gumimatracon kívül mindent elnyel, amire kis családunk tagjainak a strandon szüksége van.

2011. augusztus 21., vasárnap

Újabb párnák a teraszra


Nyár elején sikerült új párnahuzatokat varrnom a teraszunkon álló padra. Most, hogy lassan vége a nyárnak, végre elkészültek a székek huzatai is.
Mondhatnám, hogy azért lettek az új huzatok zöld csíkosak, mert időközben szert tettünk egy zöld napernyőre - de ez nem lenne igaz. Az új napernyőnk tényleg zöld, de a zöld csíkos anyagot azért választottam, mert a svéd bútoráruházban elfogyott a kék csíkos. És azt is mondhatnám, hogy a csíkok szándékosan kerültek ezúttal hosszában és nem keresztben a párnákra - de ez sem lenne igaz, mert a helyzet az, hogy valamilyen megfejthetetlen oknál fogva annyira kevés anyagot vettem, hogy csak így jött ki belőle két párnára való huzat.

A szabásmintán nem változtattam, a huzatok ugyanúgy tépőzárral záródnak, mint kék csíkos társaik - ez utóbbiakra már rá is férne egy jó alapos mosás.... :)

2011. augusztus 10., szerda

Kötő- és horgolótű-tartó – avagy ajándék az olvasónak IV.


Makkos Tündi a negyedik rendszeres olvasóm, így hát neki is készült egy – remélhetőleg – személyre szabott apróság. A blogját olvasgatva egyértelmű volt számomra, hogy horgolással és/vagy kötéssel kapcsolatos ajándékot készítek a számára, de hosszú ideig hiába törtem a fejem, hogy mi legyen az. Hogy honnan jött az ötlet, arra már nem emlékszem, de egyszer csak beugrott, hogy hátha örülne egy kötő- és horgolótű-tartónak.

Találtam is néhány megoldást, például itt és itt, de nekem ez a változat tetszett a legjobban. Nem is változtattam rajta sokat, csupán annyit, hogy a hosszabb tűk számára varrtam egy plusz pántot, ahova bebujtatva azokat nem csúszkálnak majd ide-oda. Kétféle virágos anyaggal dolgoztam, szerintem nagyon szépek, finomak, nőiesek, úgy gondoltam, jól illenek majd Tündihez. :)

2011. augusztus 7., vasárnap

Zelk Zoltán: Gólya, gólya


Gólya, gólya hosszúláb,
hol kezdődik a világ?

- A tó szélén ring a nád,
ott kezdődik a világ...

Gólya, gólya hosszúláb,
hol ér véget a világ?

- Ha az a tó enni ád,
egy tóból áll a világ.